Folytonosságról és fordulatról, sikeresen teljesülő célokról és újakról is beszéltek a magyar gazdaságpolitika meghatározó személyiségei a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara március elején rendezett Gazdasági évnyitóján. Ami hiányzott, az a valós folyamatok, a szándékok és megvalósulásuk összefüggéseinek mélyebb elemzése.
Ezt gyakran a sikeres részelemek felnagyítása, vonzó célok felvillantása helyettesítette.
Így például nem esett szó a versenyképesség alakulásáról. Arról, hogy miközben a 2011-ben kidolgozott program Magyarország versenyképességi listákon való látványos előretörését célozta meg, azóta szinte folyamatos a lecsúszás. Hogyan lehet bízni az MNB által sürgetett, már idén elkezdendő versenyképességi fordulat sikerében, ha nem tudjuk az eddigi kudarc okait?
Nem esett szó az ugyancsak 2011-ben meghirdetett Széll Kálmán tervről sem, amely 2010-hez képest 2015-re a GDP-arányos államadósság 16 százalékpontos csökkentését helyezte kilátásba. Valójában 2017-re is csak 6 százalékpontos csökkenés valósult meg, ráadásul közben végbement a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása, amely akkoriban a GDP mintegy 9 százalékát tette ki. Ilyen előzmények után milyen hitelessége van a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2022-re ígért, négy év alatt körülbelül 14 százalékpontos (60 százalék alá történő) adósságcsökkentésnek?
Szó esett viszont – hiszen ebben első pillantásra nagyjából időarányos a részeredmény – a még 2010-ben megígért, „tíz év alatt létrehozandó 1 millió új munkahely” megvalósulásáról. Az eddig létrejött, mintegy 740 ezer munkahelyből azonban a közmunkások és egy éven belül külföldön dolgozók levonása után alig több, mint 550 ezer marad. Igaz, ez is komoly és valódi eredmény, még ha a válság utáni foglalkoztatási mélyponthoz viszonyítva következett is be. S az időközben kialakult munkaerőhiány kisebb, s ezzel a hazai foglalkoztatás magasabb is lehetne, ha az elmúlt években nem ugrik meg mintegy 200 ezer fővel a tartósan külföldön dolgozók száma. A tíz évből még hátralevő két év alatt viszont az 1 millióhoz szükséges újabb 450, de akár 260 ezer álláshely elérése illuzórikus. Demográfiai okokból ugyanis drasztikusan csökken az aktív korúak száma, a viszonylag könnyen mobilizálható embereké pedig a tartósan rossz képzési struktúra, a külföldi munkavállalás, valamint egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott. Ugyanakkor a kormányzat – például az EU friss országjelentése szerint is – keveset tesz
az álláskeresés egyedi szolgáltatásokkal való segítéséért, a nemek közötti nagy foglalkoztatási különbség csökkentéséért, a romák alacsony foglalkoztatási arányának növeléséért, miközben növekszik a korai iskolaelhagyók, így nehezen foglalkoztathatók eddig is magas aránya.
A kormányzat frissen bejelentett célja néhány hazai márka – Tungsram, Ikarus, Medicor – feltámasztása. E márkaneveknek természetesen ma is van értékük, például a GE által idén eladott fényforrásüzletág nem véletlenül folytatja majd Tungsram néven a tevékenységét. Nem világos azonban, hogy ehhez mivel járul hozzá a kormányzat. A hazai buszgyártás ugyanakkor az átláthatatlan lobbizás tipikus területe. Úgy tűnik, hogy a sokféle, egyaránt kis méretű, jellemzően nagy importaránnyal és sokszor minőségi problémákkal küzdő, egymással főleg a politika kegyeiért versengő hazai cégek helyzetbe hozásának egy újabb szakaszáról van szó.
Emellett a fenti márkák felidézése nem kis részben propagandacélnak tűnik – a magyar lakosság jelentős része ma is nosztalgiával gondol vissza az egykor volt szocialista nagyvállalatokra.
A nemzeti múltba révedés másik új jelszava a hazai munkavállalók közel kétharmadának magyar tulajdonú, felének családi vállalkozásokban való foglalkoztatása, miközben paradox módon rohamos mértékben emelkedik a külföldi befektetők támogatása. Míg 2006 és 2010 közötti egy új munkahely létesítésére átlagosan 4 millió, 2015–16-ban ennek háromszorosa, átlagosan 12 millió forint jutott, 2018-ban már előfordult fejenként 21 millió forintos, elképesztő összegű támogatás is (Thyssenkrupp).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.