Miért magasak, és emelkednek tovább az amerikai kamatok?
Emelkednek az amerikai hosszú távú kamatok, és várhatóan ez a trend tovább fog folytatódni. Az elmúlt húsz hónapban a 10 éves államkötvények hozama több mint megkétszereződött, 1,38 százalékról 2,94 százalékra emelkedett a ráta. Miért történik ez?
Az 1,56 százalékpontos emelkedés mintegy fele a reálkamatok emelkedésének tulajdonítható az inflációval indexált 10 éves államkötvények alapján mérve, amelyek várható reálhozama a 2016. júliusi 0 százalékról mostanra 0,82 százalékra nőtt. A kamatemelkedés másik fele az inflációs várakozások 1,38 százalékról 2,12 százalékra történő emelkedését tükrözi.
A magas és emelkedő kamatoknak fontos hatásuk van a gazdaságra, különösen a részvényindexekre és a lakóingatlanok árára.
Miután az elmúlt évtizedre jellemző alacsony kamatok a részvényindexek korábban nem látott szintre történő emelkedését okozták, a magasabb kamatszintekre való áttérés lassítja majd az emelkedésüket, sőt lefelé is fogja nyomni a részvényindexeket. A jelzálogalapú lakáshitelek kamata az államkötvények hosszú távú hozamainak alakulását tükrözi, a 30 éves jelzáloghitelek kamata egy teljes százalékponttal emelkedett az elmúlt húsz hónapban. A lakásárakban a reál- mellett a nominális kamatok is tükröződnek. A magasabb nominális kamat korlátozza a minősített ingatlanvásárlók számát a hitelek után történő havi kamatfizetés mértékének emelkedésével.
A Fed monetáris politikájának fontos hatása van a hosszú távú kamatok alakulására. Habár a Fed hagyományosan csak a rövid távú irányadó kamatot (federal funds rate) szabja meg, a befektetők reakciója a rövid távú kamatok változására attól függ, hogy milyen várakozásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy ez a kamatváltoztatás mennyi ideig tart ki. Ha a rövid távú kamat emelkedése várhatóan tartósan fennmarad, vagy jelzés van arra, hogy a jövőben további kamatemelésre kerül sor, akkor a hosszú távú kamat szintén emelkedik. A 2008-as pénzügyi válságot követő monetáris lazítás időszakában a Fed 0,15 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, és azt is közölte, hogy hosszú időn át alacsony marad a kamatszint. Nem meglepő módon ez azt okozta, hogy a hosszú távú kamatráta a 2014 eleji 3 százalékról 2016 közepére 1,5 százalékra esett vissza.
A Fed most elkezdte emelni a rövid távú kamatszintet, és közölte, hogy a következő néhány évben további fokozatos kamatemelés következik annak érdekében, hogy 2020-ra a ráta 3 százalék közelébe emelkedjen. Az irányadó kamat mértékének megduplázása a hosszú távú kamat szintjét is emelni fogja.
Az elmúlt évtizedben a Fed a hosszú távú kamatok piacán is beavatkozott, a gazdaság élénkítését célzó nem konvencionális monetáris politika részeként.
A Fed államkötvényeket és jelzálog-fedezetű értékpapírokat vásárolt, amivel mérlegét a 2008-as 900 milliárd dolláros szintről mostanra mintegy 4500 milliárdos szintre növelte. A kötvényvásárlás felhajtotta az állampapírok árát, és a hozamuk csökkenését okozta. A Fed most a mérlegének csökkentésére törekszik, ami arra készteti a piacokat, hogy több kötvényt vásároljanak, amivel a kamatok emelkednek.
Az inflációs várakozások változásainak közvetlen hatásuk van a hosszú távú kamatokra.
A gazdaság növekedésével és a munkanélküliség csökkenésével kapcsolatos növekvő bizalom emelte a befektetők várakozásait a jövőbeli inflációra vonatkozóan, növelve a 10 éves kötvények nominális kamatát.
Az infláció még mindig igen alacsony szinten áll, a fogyasztói árindex csak 2,1 százalékkal emelkedett az elmúlt 12 hónapban. A csupán 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta és a gyengülő dollár miatt azonban a befektetők inflációs várakozásai erősödnek. A következő tíz évre vonatkozó inflációs várakozások 0,3 százalékponttal emelkedtek a 2016 júliusa utáni 14 hónapban, majd a következő öt hónapban már 0,8 százalékpontos emelkedés következett be. A növekvő infláció jövőbeli jelei a magasabb hosszú távú kamatokban fognak tükröződni.
A növekvő államháztartási hiány és államadósság szintén emelni fogja a hosszú távú kamatokat. A GDP-hez viszonyított államháztartási hiány mértéke a tavalyi mintegy 3,5 százalékos szintről 2018-ban, illetve az azt követő években várhatóan 5 százalékra fog emelkedni. A GDP-hez viszonyított államadósság mértéke 75 százalékra nőtt, vagyis megkétszereződött az elmúlt tíz évben. A ráta várhatóan megközelíti majd a 100 százalékos szintet a következő évtizedben.
Saját előrejelzésem szerint az adósságszint még nagyobb emelkedése is bekövetkezhet az állami kiadások növelése és a személyi jövedelemadó mostani csökkentésének kiterjesztése miatt.
Ebből adódóan az állampapír-kibocsátás nettó értéke a 2017-es mintegy 700 milliárd dolláros szintről 2019-re több mint ezermilliárd dollárra, 2027-re mintegy 1500 milliárd dollárra nő majd. Az adósság összesített növekedésének mértéke ezért mintegy 10 ezermilliárd dollár lesz a következő évtized alatt. Ebből adódóan magasabb reálkamatokra lesz szükség ahhoz, hogy a piac fel tudja szívni ezeket a kötvényeket.
Ez az új megtakarítók számára jó hír, hiszen a megtakarítások utáni hozamok – amelyek az elmúlt évtized legnagyobb részében súlyos nyomás alatt voltak – emelkedni kezdenek. A magasabb kamatok azonban a lakás- és részvénytulajdonosok számára veszteségeket okozhatnak.
Copyright: Project Syndicate, 2018
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.