Csaknem 4,5 százalékkal nőtt a magyar GDP az első negyedévben. A KSH által közzétett nyers, illetve korrigált növekedési jelzőszámok persze kicsit különböznek egymástól:
a nyers adat szerint 4,4 százalékkal, a naptárhatást kiszűrő mutató szerint 4,8 százalékkal, a szezonális hatást is tartalmazó indikátor szerint pedig 4,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság a tavalyi első negyedévhez képest.
Ezek az apró különbségek nem változtatnak a trenden: a választás előtt fennmaradt a magyar gazdasági növekedés erőteljes, negyedéves alapon egy százaléknál gyorsabb dinamikája. A KSH friss jelentéséből az is kiderül, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá.
Változóban tehát a magyar gazdaság szerkezete
a feldolgozóipari export vezérelte növekedéssel szemben egyre inkább a belső, különösen a lakossági fogyasztás a gazdasági bővülés mozgatója – ágazati oldalról pedig ez a piaci szolgáltatásoknak, többek között a külföldi és a belföldi turizmusnak kedvez.
Európai összevetésben is kiemelkedő a magyar növekedés, messze gyorsabb az Európai Unió 2,4 százalékos átlagánál. Ezzel együtt sem Magyarország az európai növekedési bajnok: csupán a képzeletbeli dobogó harmadik helyére kerültünk, Lettország és Lengyelország mögé.
Az új EU-tagállamok általában is gyorsabban nőnek a régieknél: az éves GDP-növekedés szerinti uniós listán az első kilenc helyet kivétel nélkül olyan országok foglalják el, amelyek az utóbbi másfél évtizedben csatlakoztak az EU-hoz.
Eközben a Brexitre készülő Egyesült Királyságban egyre világosabban mutatkoznak a várható kilépés negatív hatásai: a szigetország a második legalacsonyabb növekedést érte el az európai államok között.
Az immár a belső fogyasztás húzóerejére épülő hazai növekedéssel kapcsolatban ugyanakkor alapvető kérdés: ebben a gazdasági szerkezetben milyen a hosszabb távon fenntartható ütem? A középtávú konvergenciaprogram szerint a magyar kormány azzal kalkulál, hogy a következő öt év során fennmarad a 4 százaléknál gyorsabb növekedési ütem. A hivatalos előrejelzés egyrészt élénk külső kereslettel, nagyobb válságtól mentes időszakkal számol, másrészt azt is feltételezi, hogy a magyar vállalati szektor képes lesz kezelni a béremelkedésekben és általában a munkaerőpiac kínálati oldalán mutatkozó kihívásokat.
Kétségtelen, hogy makropénzügyi szempontból most a magyar külső és belső egyensúlyi pozíció viszonylag kedvező, emiatt a béremelkedések dinamikája egy darabig még fenntartható lehet.
A vállalatok versenyképességének javulásától azonban vélhetően túl sokat vár a kormányzat: az automatizálástól és a hatékonyságjavító intézkedésektől remélt radikális termelékenységjavulás illuzórikusnak tűnik.
A beruházások tartósan erős dinamikája is kérdéses, különösen, mivel az elmúlt időszakban ebben meghatározó szerepe volt az uniós források felhasználásának és az erre építő, a pénzfelhasználási ciklusokat a választási ciklusokhoz igazító költségvetési politikának. Csakhogy a következő években a fiskális politika bizonyos mértékű szigorodása várható, ami korlátozza a belső beruházási és fogyasztási expanziót is. A feladványt persze részben megoldhatná a foglalkoztatás folyamatos növekedése, és úgy tűnik, a magyar kormány számol is ezzel.
Ebből a szempontból az időskorúak munkaerőpiaci aktivitásától várnak sokat, egyrészt a nyugdíjkorhatár emelésére, másrészt a nyugdíjas-szövetkezetek révén kínált álláslehetőségekre építve. Ezeknek az ösztönzőknek természetesen fontos szerepük lehet, de éppen ebben, a
z időskorúak mérsékelt potenciális foglalkoztathatóságában üthet vissza a hazai népesség európai összevetésben kirívóan rossz egészségi állapota.
A fiatalkorúak vándorlásának hatásával eközben nem igazán számol a konvergenciaprogram, pedig a külföldön képzést és gyakorlati tapasztalatot szerzett munkavállalók visszatérése is szignifikáns növekedési tartalékokat hordozhatna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.