Kárpát-medence, a jövő gazdasági térsége

A közép-európai régió délkeleti talapzatát, egyben a Balkán-félszigetre és a déli tengerekre nyitott kapuját jelenti a Kárpát-medence szinte tökéletes földrajzi egysége. Több mint ezer évig alkotott politikai és gazdasági egységet is, hiszen a Magyar Királyság töltötte ki a teret és töltötte be az integrátor szerepét. Már az ezer év során is többször meghasadt a Kárpát-medence gazdasági-politikai-kulturális kötőszövete, ám ennek hatása össze sem mérhető a Trianon és az ezredforduló közötti időszak tragikus következményeivel. Ma azonban három reményt keltő fejleményt látunk, melyek esélyt kínálnak a Kárpát-medence gazdasági térségének újraintegrálására és felemelkedésére.

Az első a Kárpát-medencén osztozó államok többségének kiemelkedő gazdasági teljesítménye. Szűkebb térségünk egyre többet profitál a növekvő gazdasági torta nyújtotta lehetőségekből a vállalkozásfejlesztésre, az oktatás-képzésre és az infrastruktúra-fejlesztésre jutó költségvetési és magánforrásokon, valamint a lakossági vásárlóerő folyamatos gyarapodásán keresztül.

A második tényező a térség államainak megvalósult európai integrációja (a már uniós tagok esetében), belátható időn belül várható belépése az EU-ba (Szerbia), de legalábbis uniós „szabadkereskedelem plusz”-egyezménye (Ukrajna). Az uniós tagság és annak különböző előszobái ugyanis részben vagy egészben lebontják a Kárpát-medencén belüli gazdasági kapcsolatokat korlátozó akadályokat az áruforgalom területén, és lehetővé teszik a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását, az integráció aktuális fokától függően.

Az EU-s költségvetés forrásai pedig nemcsak nemzeti gazdaságfejlesztési célokra használhatók fel, de kifejezetten a határ menti régiók kapcsolatainak erősítésére és az infrastruktúra-hálózatok összekötésére is.

Az Európai Unió melletti elkötelezettség azzal az előnnyel is jár, hogy főleg Szerbia, de Ukrajna esetében is számíthatnak arra a potenciális külföldi befektetők, hogy a világ egyik legfejlettebb gazdasági térségéhez, a jogbiztonság régiójához szorosan kapcsolódó államokba kerül a pénzük.

Végül pedig Magyarország maga jelenti a reményt a Kárpát-medence gazdasági integrációja terén. Méretét és gazdasági erejét tekintve is hazánk a legjelentősebb állam, nemcsak területe, de központja is a Kárpát-medencében helyezkedik el. Magyarország 2010 óta következetes és szívós politikával rendezte pénzügyeit, egyensúlyba hozta makrogazdasági mutatóit, és figyelemre méltó gazdasági növekedést tudott felmutatni. Orbán Viktor kormányai újra és újra megerősítik elkötelezettségüket a Magyarország határain kívül, de a Kárpát-medencében élő honfitársaink létfeltételeinek, gazdasági lehetőségeinek javítását illetően, amit a környező országok vezetésével együttműködve kívánnak megvalósítani.

Az aktuális kormány tesz a Kárpát-medence térségeinek infrastrukturális összeköttetéséért is: közúton, vasúton, vízen, levegőben, de a földgáz- és kőolajvezetékek, az elektromos hálózatok és a nagysebességű internetelérést jelentő optikai kábelek terén is.

A határon túli magyar területek támogatása 2010 óta megtöbbszöröződött, és hazánk beruházásokkal járul hozzá a szomszédos országok gazdaságfejlesztéséhez, ami nem korlátozódik a magyarlakta területekre: a Budapest–Belgrád vagy a Kolozsvár–Budapest nagysebességű vasútvonalak megépítése például egyszerre erősíti a magyar–magyar és a fővárosok közötti kapcsolatokat is. Ne feledkezzünk meg hazánknak a Szerbia uniós csatlakozását és Ukrajna euroatlanti integrációját támogató erőfeszítéseiről sem.

A dinamikusan fejlődő, fizikai, emberi és virtuális összeköttetésekkel sűrűn átszőtt Kárpát-medencei gazdasági övezet a térség államainak közös érdeke. Ennek megfelelően érdemes folytatnunk a széles együttműködésben megvalósuló fejlesztési programok megalkotását és támogatását, melyek egyre inkább a magas hozzáadottérték-tartalmú gazdasági tevékenységeket célozzák. Így lesz a Kárpát-medence a közép-európai térség nemcsak földrajzi, de versenyképességi tartóoszlopa is.