Rugalmassággal százezrek mobilizálhatók

Miben látja a munkaerőpiaci problémák gyökerét?

Szerintem nem problémák vannak, hanem van egy demográ­fiai helyzet. Most mennek nyugdíjba az 1955-ben születettek, akik több mint 141 ezren vannak. A felnőtt életbe lépő 18 évesek száma viszont – akiknek a jelentős hányada egyetemre megy – épp csak meghaladja a 94 ezret. De ez nem magyar probléma, egész Európában nincs meg a 2,2 gyermek családonként. Hollandiából például 100 ezer ember hiányzik, de az ország Kelet-Európából is pótolja a munkaerőt.

A külföldi munkaerő lehet a megoldás?

Kanada és az Egyesült Államok azokat engedi be, akikre a munkaerőpiacának szüksége van. Szerintem mi, magyarok is elég jól csináljuk ezt, az utóbbi időben már felpörgetjük a szerbek és az ukránok munkavállalásának engedélyezését. Keményen liberalizálni kell a munkaerőpiacot olyan értelemben, hogy akire szükségünk van, engedjük be, és ne csak a felsőfokú végzettségűeket, hanem a munkásokat, a CNC-seket, a targoncásokat is. Ebben már rövid távon is sok lehetőség van. Meggyőződésem, hogy befogadó ország vagyunk, és harcolnunk kell a munkaerőért. Ugyanakkor lépéshátrányban vagyunk, hiszen míg például Varsóban rengeteg ukrán dolgozik, Magyarországon csak néhány ezer. Emellett persze robotizálni és automatizálni is kell, mert ez a termelékenységnövelés szempontjából szinte elengedhetetlen.

Egyébként Magyarországon is van munkaerő, rövid és középtávon sok százezer embert lehetne mobilizálni. Ehhez azonban a kormánynak sokkal erőteljesebben kellene fellépnie a szürke- és a feketefoglalkoztatás ellen. A kormány idei ellenőrzése szerint a dolgozók 14,6 százalékát – azaz 600 ezer embert – szürkén-feketén foglalkoztatják. Ha egy cég nem tudja kitermelni dolgozójának a rendes fizetést, akkor inkább váltson profilt, vagy adja fel az ipart, és engedje meg a fehéren foglalkoztatóknak, hogy felszívják ezt a munkaerőt. Az államnak teljes szigorával kellene lecsapnia az ilyen vállalkozásokra. A cégvezetők megfontolnák, hogyan jelentik be és fizetik a dolgozóikat, ha a szabálytalanságuk miatt egy hónapra be kellene zárniuk az üzletüket, és milliós büntetést kapnának. A svájciak például azért nagyon szabálykövetők, mert ott nagyon kemények a retorziók.

Hol van még munkaerőpiaci tartalék?

Szerintem nincs nagy tartalék a közfoglalkoztatottakban, biztos sokukat át lehet terelni a versenyszférába, de a többséget nem. A kisgyermekes anyákban nagy potenciált látok, mi is több kismamát foglalkoztatunk, de a legtöbb cég ezt még nem ismerte fel. Megmondja nekem a kismama, hogy hetente hány órát szeretne dolgozni. Van, aki csak nyolcat, mégis találok neki értelmes munkát. Ez persze a vállalat részéről pluszerőfeszítést és nagy rugalmasságot igényel. Sok munkáltató még nem ismerte fel ezt a lehetőséget, azután csodálkozik, hogy nincs munkaerő. Valójában azért nincs, mert nem hajlandó átszervezni a munkavégzést.

Hogyan bővíthető az idősebbek és a fiatalok foglalkoztatása?

A KSH adatai szerint ötven év felett az évek számának emelkedésével gyorsan csökken a foglalkoztatási ráta, pedig szerintem az a tabu már megdőlt, hogy ötvenéves dolgozót nem lehet felvenni. Már ez a korosztály is ért a számítógéphez, és a tagjai sokkal fiatalosabbak és frissebbek, mint a néhány évtizeddel ezelőtti ötvenesek. Biztos, hogy a mostaninál sokkal több ötven felettit lehetne alkalmazni. A nyugdíjasok tömeges bevonzása azonban szerintem nem lenne megoldás. Vannak persze olyan idősek, akik frissek, tudnak és akarnak is dolgozni, nekik meg kell adni a lehetőséget, de tömegekre nem lehet számítani. Sok lehetőség van viszont a fiatalok foglalkoztatásában. Hollandiában például szinte minden fiatal dolgozik tanulás mellett. Ezt Magyarországon is ösztönözni kellene.

A kivándorlást mennyire látja problémának?

Nem tartom ördögtől valónak, sokkal több francia és holland fiatal szeretne külföldön dolgozni, mint magyar. A nagyobb kérdés az, hogy tudunk-e annyi és olyan munkát kínálni nekik itthon, amiért egy idő után hazajönnek. Szükség lenne több állami egyetemi ösztöndíjra is. Dánia nem azért tette ingyenessé a felsőoktatását, és Ausztria sem azért ad rengeteg ösztöndíjat, mert jó fejek, hanem azért, mert ha odacsábítják a fiatalokat tanulni, akkor nagy az esélye annak, hogy a tanulmányaik után is az országban maradnak. A bérek terén is nagyon le vagyunk maradva, már Szlovákiához képest is. Szokták tőlem kérdezni, miért mennek magyarok Szlovákiába dolgozni. Azért, mert míg az osztrákok legalább az elemi szintű nyelvtudást elvárják, addig a szlovákok felvesznek egy felvidéki magyar munkavezetőt, így nem kérnek nyelvtudást a dolgozóktól, és jól fizetnek, főleg Pozsony környékén.

A jó munkalehetőség elég a fiatalok hazacsábításához?

Fizetésben nem szabad leszakadni. Tavaly a német átlagfizetés három százalékkal emelkedett, vagyis euróban számítva nem kerültünk közelebb. Versenyképesebb magyarországi fizetésekre van szükség ahhoz, hogy a külföldön dolgozó magyaroknak is vonzók legyenek. De az itthon dolgozóknak sem mindegy, hogy mennyit keresnek. Érdemes megnézni, hogy milyen tempóban dolgoznak azoknál a kereskedelmi láncoknál, amelyeknél köztudottan magasabbak a bérek, mint a többinél. Amíg a cégek fizetgetnek, addig az alkalmazottak dolgozgatnak. Magasabb fizetésekért már többet is lehet elvárni, így pedig nő a hatékonyság is.

A teljes interjú a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható