Rákellenes nap – hol tartunk?

Minden év április 10-én, a nemzeti rákellenes napon dr. Dollinger Gyulára emlékezünk, aki 1902-ben az Országos Rákbizottság megalapításával a rákgyógyítás úttörőjeként írta be magát a történelemkönyvekbe. A rák ellen még napjainkban is, 117 évvel később, óriási küzdelem folyik.

A daganatos megbetegedések közül Magyarországon a tüdőrák időbeni felismerése és kezelése az egyik legnehezebb népegészségügyi probléma, ez a legnagyobb mortalitási indexű daganatos megbetegedés hazánkban.

Ha számokban mérjük: a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente mintegy 10 ezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak országszerte, miközben évente több mint nyolcezren halnak meg ebben a betegségben, Magyarország sajnos vezeti az európai ranglistát a tüdőrák okozta halálesetek számában.

A megbetegedések száma hazánkban az utóbbi években stagnál, folyamatosan változik azonban a férfiak és nők megbetegedési aránya. Ennek a tendenciának több oka is van, amelyek részben az életmódban, részben a környezeti hatásokban keresendők. Ismert tény, hogy a tüdőrák legfőbb kóroka a dohányzás, de

kialakulásában szerepet játszik az örökölt hajlam, a levegőszennyezés, a szálló por magas koncentrációja és a sugárzás is.

Sokszor megkérdezik, hogy a tüdőrák vajon valóban megelőzhető-e. A válaszom az, hogy a legfőbb kockázati faktor, vagyis a dohányzás elkerülhető, a rendszeres szűrővizsgálat bevezetése pedig kritikusan fontos lenne, hiszen a korai stádiumban felfedezett betegség növeli a kezelés hatékonyságát és a túlélés esélyét. Mindkét irányban történnek fontos lépések, de van még hova fejlődnünk.

Bár a beltéri dohányzás betiltásának mára kimutathatók a kedvező hatásai,

Magyarország az Európai Unió országai között még mindig a harmadik legrosszabb helyen áll a naponta dohányzók arányának rangsorában.

A többi között a hazai dohányzási szokások vezettek oda, hogy míg korábban a 65 év felettieknél diagnosztizálták a legtöbb tüdőrákos megbetegedést, mára sajnos a 40–59 évesek körében is megnőtt a tüdőrák miatti halálozás. Az ízesített, vékony cigaretták elterjedése miatt a nők körében is egyre több a dohányos és ezzel együtt a megbetegedés is. Fontos persze látni, hogy a tüdőrák nem csak a dohányosokat érinti.

A tüdőrák kialakulásakor, a növekedési fázisban tünetmentes, a beteg nem érez fájdalmat, és egyéb tüdőrák-specifikus tünetek sincsenek. Amikorra a súlyosabb tünetek (krónikus köhögés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, vérköpés) észlelhetővé válnak, a legtöbb esetben már előrehaladott stádiummal találkozunk, ami az esetek jelentős részében nem operálható. A gyógyulás legnagyobb esélyét egy időben észlelt, korai stádiumú daganat esetében az időben elvégzett reszekciós műtét jelenti. Ezért is fontos, hogy az emberek ismerjék meg a tüdőrák korai tüneteit, és szükség esetén mielőbb forduljanak szakemberhez.

Korábban a tébécé terjedése miatt kötelező volt a röntgenes tüdőszűrés mindenkinek, és bár mást kerestek, sokszor ezeken a szűréseken fedezték fel a daganatos megbetegedést is. Leggyakrabban ma is a tébécé kiszűrésére szerveznek vizsgálatokat, ezekre főként az megy el, akinek munkahelye ezt megköveteli, esetleg magas tébécé-incidenciájú településen él. Ezeken a vizsgálatokon kiszűrhető a daganatos elváltozás, ám létezik pontosabb szűrési mód is.

Egy pilotvizsgálatból tudjuk, hogy a korai stádiumú betegség kiszűrésére az alacsony dózisú CT tűnik a legalkalmasabb eszköznek, ezzel pontosabb és részletesebb képet kapunk a páciens tüdejéről, mint a röntgennel.

E hazánkban végzett vizsgálat részeként láthattuk meg azt is, hogy a korai szűrés 25 százalékkal csökkentette a tüdőrák okozta halálozást a szűrésen részt vevő betegek körében.

A daganatos megbetegedések megelőzése és időben való felfedezése, a rákstatisztika és ezen belül a tüdőrák-statisztika megfordítása nemcsak a betegek, de Magyarország gazdasági érdeke is. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2017-es adatai szerint a daganatos megbetegedések kiadásai megközelítik a 200 milliárd forintot. Ebből az aktív fekvőbeteg-szakellátás költsége évek óta a legmagasabb, mintegy 90 milliárd forintot tesz ki. A légző- és mellkasi szervek daganatcsoport fekvőbeteg-ellátásának költsége ezek közül az egyik legmagasabb arányú, mintegy 10 milliárd forint.

Ebben a küzdelemben hatékony fegyvert kaptak a kezükbe az orvosok az immuno-onkológiai terápiával. A 2018 óta a tüdő vonatkozásában is első vonalban támogatott kezelés tulajdonképpen megtanítja az immunrendszert arra, hogy felismerje a rejtőzködő daganatos sejteket, és leküzdje őket. Óriási áttörés ez, hiszen míg korábban a tüdőrák diagnózisa gyakorlatilag egyet jelentett a halálos ítélettel, ma ez a rendkívül agresszív betegség krónikussá szelídíthető. Fejlődik továbbá az intézményrendszer is, amely a tüdődaganattal küzdő betegek és családjaik támogatását, hiteles edukációját és érdekérvényesítését célzó betegszervezettel, a LÉLEK-ZET Betegegyesülettel is gyarapodott.