Nem várható nagyobb árcsökkenés a budapesti lakáspiacon
Sokan vizionálták már 2022-ben is a lakásárak visszaesését Magyarországon, a fővárosi adatok ennek mégis ellentmondanak. Míg éves átlagban 14,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2022-ben, addig a budapesti lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 21,7 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Azaz a fővárosi lakóingatlanok értéke a kedvezőtlenebb gazdasági kilátások, az emelkedő kamatszintek és az elhúzódó geopolitikai feszültségek okozta bizonytalanság mellett is növekedni tudott reál értelemben.
A magyarázat több tényezőre vezethető vissza. Visszatekintve az eseményekre azt látjuk, hogy a 2022 elején kitört orosz–ukrán háború ellenére pozitívak voltak a lakáspiaci várakozások. Ezeket a várakozásokat leginkább a Magyar Nemzeti Bank zöldhitelkerete fűtötte az első negyedévben, és ugyanebben az időszakban a jegybanki alapkamat is 3 és 4 százalék között mozgott, habár a kamatszintek további emelkedése már valószínűsíthető volt.
Emellett számos kormányzati iniciatíva létezett még a lakásépítés és -felújítás felhajtására, további hangulatfokozóként pedig megérkezett az emberek számlájára a 2021-es személyi jövedelemadó visszatérítése. Emellett mindig vannak, akik a várható infláció elől menekülve ingatlant vásárolnak, és olyanok is vásárlóként jelenhettek meg a piacon, akik a forint gyengülése ellen kerestek menedéket.
Ezek a tényezők arra ösztönözték a potenciális vevőket, hogy hozzák előre vásárlásaikat, gyorsan vegyenek fel hitelt a még kedvező keretek között.
Ennek eredménye volt, hogy 2022 első negyedéve a KSH adatai szerint rekordforgalmat hozott az új és használt lakások piacán, a növekedés 2021 – egyébként nem gyenge – utolsó negyedévéhez képest 9-10 százalékos forgalombővülést hozott mindkét szegmensben.
A tavalyi év következő negyedéveiben aztán a forgalom és vele az árak növekedési üteme csökkenni kezdett, az év második felében már mindkét mutatóban visszaesés volt tapasztalható. Az utolsó negyedévben jött a rendkívüli kamatemelés, ami vevők hosszú távú elköteleződési hajlandóságát már erősen csökkentette. A pénzügyi intézmények 2022 második felében alig több, mint feleannyi használtlakás-hitelt folyósítottak, mint egy évvel korábban. Ennek köszönhetően az év utolsó negyedében a lakáspiaci forgalom ötödével esett vissza országos szinten, a KSH adatai szerint a főváros kivételével már mindenütt csökkent az eladott lakások száma.
2023 első hónapjaiban az Ingatlan.com portál adatai szerint a keresések száma felére zuhant a megelőző év azonos időszakához képest. A beruházások, fejlesztések gyakorlatilag ellehetetlenültek a 18-20 százalékos kamatozású hitelek mellett, hiszen a korábban jellemzően 60-70 százalékban hitelből finanszírozott projektek megtérülése lehetetlenné vált. Mindezek a hatások meg is adták a kegyelemdöfést az alapanyagárak növekedésétől és az élő munkaerő hiányától szenvedő építőipari szektornak.
Az ábrán jól kirajzolódik a Bokros-csomaghoz vezető gazdasági válság, a csomag hatására 28 százalék felett tetőző infláció reálértéket romboló hatása, az azt követő kilábalás, valamint a 2008-as gazdasági válságot követő visszaesés és – 2014-től – az alacsony infláció melletti prosperitás.
Az adatokat alaposabban szemlélve feltűnő, hogy a reálárakban történt nagy megugrások rendre egybeesnek valamilyen jelentősebb kormányzati intézkedéssel.
A demográfiai folyamatok, az általános gazdasági teljesítmény és a kamatszint alakulása egy időszakban sem tudott annyira meghatározó tényező lenni, mint a kormányzati támogatási rendszer. Magyarországon a jelek szerint a fenti tényezők közül szokatlanul erős a kormányzati lépések hatása.
A lakásárak 2001-es reál értéken is jól mérhető megugrása az első Orbán kormány idejére esett. A következő két számottevő megugrás 2017-ben, illetve 2019-ben történt, mindkettő kedvező makrogazdasági feltételek között és alacsony kamatkörnyezetben. Ez a 2 év azonban a nominális lakásárak növekedését illetően kiemelkedik a többi hasonlóan kedvező év (2016-21-es időszak) közül, tehát az okokat érdemes az életbe lépő állami támogatások között keresnünk. 2016-ban lépett életbe a CSOK és a vele összekötött lakáshitel kamattámogatás, és mindez kiegészült a lakásáfa csökkentéssel. Ezek hatalmas fellendülést hoznak a fejlesztési piacon, aminek árfelhajtó hatása 2017-ben manifesztálódik. 2019 azért érdekes év, mert ekkor nem az új állami iniciatívák jelentik a fő felhajtó erőt, hanem éppen ezek – egészen pontosan a kedvezményes áfa – kivezetésnek terve. A kedvezményes áfát a maga 22 százalékos tehercsökkentésével elementáris módon befolyásolta a lakásépítési projektek megtérülési számításait, ezért kivezetésnek réme is elegendő volt ahhoz, hogy a beruházás felgyorsítására ösztönözze a fejlesztőket, és előre hozott vásárlásra buzdítsa a vevőket. |
Ennek oka lehet, hogy Magyarországon a teljes tranzakciószámon belül továbbra is alacsony a befektetési célú lakásvásárlások aránya, kevés a kiadó lakás, és kevesen laknak életvitelszerűen bérleményben.
A magyarok több mint 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él, összehasonlításképp ez az arány Németországban 50 százalék körüli. Azaz nálunk a befektetési célú vásárlások aránya alacsony, emiatt az árak is rugalmatlanabbak, hiszen a vásárlások mögötti motiváció is inkább az alapvető élethelyzetekben bekövetkezett változásokhoz (házasság, gyerekvállalás, válás, felnőtté válás) köthető.
Emiatt háttérbe szorulnak a megtérülés klasszikus szempontjai, a gazdaság állapota és a kamatszint, de felértékelődnek a demográfiai folyamatok és az állami beavatkozások. A demográfiai szempontok érzékelhetők az olyan települések lakásárainak felfutásán, mind Győr, Debrecen, Paks és Kecskemét, amelyek lassan a magyar ipar fellegváraivá válnak, vagy olyan speciális igényeken, mint az agglomeráció Covid óta tapasztalható felértékelődése. De ugyanez a tényező magyarázza az elnéptelenedő kistelepülések lehetetlenül alacsony ingatlanárait is. A kedvezmények jelentőségét növeli, hogy több tanulmány szerint is Magyarországon kell a legtöbbet dolgozni egy saját tulajdonú lakás megvásárlásához, ezért az ilyen iniciatívákban megjelenő 5-10 százalékos előnyök felértékelődnek.
Mi következik mindebből a következő évek lakásár-alakulására nézve? Azt látjuk, hogy újabb számottevő kormányzati kedvezményekre kevés az esély, a gazdaság zsugorodik, és a jövő évi növekedési kilátások is bizonytalanok, a kamatszint pedig az év végéig várhatóan a két számjegyű tartományban marad. Ezek a tényezők nem kedveznek a lakásáraknak, de jó hír, hogy a természetes élethelyzetek változásából adódó kereslet továbbra is meghatározó marad, ennek pedig van egy eredendő stabilitása. Ugyanígy bizakodásra ad okot, hogy a már folyósított kedvezményes hitelek, a piaci alapú, de fix kamatozású hitelek, valamint a kamatstop miatt továbbra sem számíthatunk nagyobb számú kényszereladásra.
Mindezek miatt az a várakozásunk, hogy a piac tovább lassul, de jelentősebb árcsökkenés nélkül, hiszen az eladók is inkább kivárnak az adott helyzetben.
Amikor azonban piacra lépnek, feltehetően megtalálják a befektetni vagy a nagy erőkkel költözni vágyókat, így rövid távon az árak nem esnek számottevően. Az azonban már most is látható, hogy a kormányzati támogatóerő csökkenése visszavetette az építési tevékenységet és a tranzakciószámot is. A 2022-es nyugalom nem folytatódik, mert a külső gazdasági hatásokkal szemben a kormány új intézkedései már nem védenek, azaz érvényesülnek a piaci hatások. Ezzel a szociális kitettség is fokozódik, mert a szociális bérlakások aránya elenyésző. Ebből elhúzódó válság lehet, amelyben a vagyoni osztályok szerint fokozatosan jelennek meg a lakáspiaci válságtünetek.
Ez a lefagyás azonban természetesen azzal jár, hogy az eladási és vásárlási igények is felhalmozódnak a rendszerben, ami miatt bármilyen kedvező gazdasági fordulat, vagy mégiscsak életbe lépő kormányzati beavatkozás magas tranzakciós igénnyel találkozna, és ez újabb erőteljes fordulatokat hozhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.