A Fidesz szakpolitikusa szerint nehéz elnökségi időszak vár Magyarországra, hiszen az Európai Unió egészét egy gazdasági átrendeződés határozza meg. Úgy látja, Magyarország egyik legfontosabb dolga az lesz, hogy a vitás kérdésekben kompromisszumot teremtsen a tagállamok között. Balla Mihály a kiemelt témák közé sorolta a növekedés beindítását és a foglalkoztatáspolitikát. Ezek - mint mondta - mind Magyarország, mind pedig az unió számára fontosak.
Magyarország mindemellett különösen érdekelt abban, hogy Horvátország EU-csatlakozásának utolsó szakasza a magyar elnökség időszakára essen, valamint hogy Románia és Bulgária minél hamarabb a schengeni övezet tagja legyen - fejtette ki a politikus. Beszámolt arról is, hogy a kiemelt témák között szerepel a Duna-stratégia. A magyar médiatörvényt ért nemzetközi visszhanggal kapcsolatos felvetésre azt mondta: a médiatörvénynél sokkal nehezebb és fajsúlyosabb kérdések várnak a magyar EU-elnökségre az elkövetkező időszakba.
A politológusok ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy a médiatörvény miatt többletteherrel indult a magyar elnökség, a konfliktus helyzet alapvetően befolyásolhatja Magyarország megítélést az elkövetkező, kritikus időszakban.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője a következő hat hónap legnagyobb kérdését abban látja, hogy a kétharmados parlamenti többségre támaszkodó, "erőpolitikához szokott" kormány miként tud megküzdeni a bonyolult egyeztetési folyamatokra és kompromisszumokra épülő uniós feladatokkal. Kiemelte: Magyarország a tagállamok vezetőjeként elsősorban a költségvetésileg gyenge államokat fenyegető válság miatt van nehéz helyzetben. A következő időszakban ráadásul a kiéleződött tagállami ellentétek és a közös valuta jövőjének megkérdőjeleződése mellett kellene válságkezelő intézkedéseket hozni - mutatott rá.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője kiemelte: a kabinetnek a pozitív üzenetek közvetítése mellett a médiatörvény, illetve a szintén bírált különadók ügyében is rendeznie kell a helyzetet. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője pedig úgy látja, hogy a médiatörvény fogadtatásához hasonló ügyek akár még egy sikeresnek mondható elnökséget is elhomályosíthatnak, ezért nem csoda, ha Orbán Viktor a pénteki, Barrosóval tartott sajtótájékoztatón engedékenyebbnek mutatkozott és kiemelte: politikai és nem csak jogi felvetések kapcsán is hajlandó változtatni a médiatörvényen a kormány.
A médiatörvény szempontjából egyébként fordulatot hozhat a következő hét, hiszen a Független Hírügynökség által idézett lapinformáció szerint akár soron kívül is döntést hozhat az Alkotmánybíróság a kérdésben, csakúgy, mint a magánnyugdíjpénztári pénzek ügyében. A testület hétfőn tartja első ülését, Sereg András szóvivő közölte: a médiatörvényhez kapcsolódó első indítványok már beérkeztek, így az LMP-é, az MSZP-é, a Népszabadságé és néhány magánszemélyé is. A magánnyugdíjak esetében a Stabilitási Pénztárszövetségtől és magánemberektől is érkeztek indítványok. A nyugdíjpénztárak kérdését a határidők miatt kiemelten kezeli az Ab és a médiatörvény kapcsán is lehetővé tehetik a soron kívüli tárgyalást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.