Az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie egy új közös hitelfelvételt a jelentős légvédelmi beruházások finanszírozására, hogy jobban meg tudja védeni légterét az esetleges orosz csapásoktól – közölte a Bruegel.
A légvédelem kérdése az elmúlt hónapokban új sürgetővé vált, miután több, Oroszországból indított iráni gyártmányú drón megsértette az EU légterét, köztük egy Lettországban lezuhant a hónap elején.
Németország 2022-ben indította útjára az Európai Égboltpajzs kezdeményezést, amelynek célja, hogy a növekvő geopolitikai feszültség idején kevésbé legyen sebezhető a kontinens a légi csapásokkal szemben. Finanszírozási pályája azonban továbbra is bizonytalan, különösen amiatt, hogy Berlin továbbra is határozottan ellenzi a közös EU-adósság kibocsátását, ezt az álláspontot ismételte meg Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezérigazgatójának az EU versenyképességéről szóló legutóbbi jelentése után.
Elkészült a nagy terv az Európai Unió átalakításáról. Ebben valós problémák megoldására majdnem kétszáz javaslatot tesznek. Csakhogy Magyarország számára a változtatás hátrányos lenne, és vélhetően még az eddiginél is kevesebb forráshoz jutna. Bemutatjuk, Brüsszel szerint milyen lesz az új Európai Unió. Hogy mi valósul meg belőle, az óriási kérdés.
A téma Németország számára prioritást élvez
– mondta egy interjúban Guntram Wolff, a Bruegel vezető munkatársa és a jelentés szerzője. Mintegy 21 ország, köztük az Egyesült Királyság és Törökország is aláírta a kezdeményezést, de most a nehezebb rész az, hogy rávegyék őket a pénzköltésre – tette hozzá.
Egy konkrét kérdésre, például a légvédelemre való összpontosítás segíthet a renitens tagállamok meggyőzésében a közös uniós hitelfelvétel gondolatának elfogadásáról – tette hozzá. A légvédelem azért annyira fontos, mert rendkívül jól látható, hogy ez európai közjó: amit az egyes országokban nyújtunk, az a szomszédai számára is előnyös – mondta Wolff.
A légvédelmi projektek tőkeintenzív előzetes befektetést igényelnek.
Egyetlen Patriot rakétatelep körülbelül egymilliárd dollárba kerül, és a Bruegel-jelentés becslése szerint a blokk teljes beruházásának „százmilliárdokat” kell elérnie.
Augusztusban megemelték a biztonsági szintet a NATO németországi légitámaszpontján az orosz dróntevékenység gyanúja miatt. Lettország és Románia is beszámolt a légterét megsértő orosz drónokkal kapcsolatos incidensekről szeptember elején, ami a Moszkva szomszédjait érő növekvő légi fenyegetés jele.
Az ukrán krízist megszenvedő – de ha ügyes, ki is használó – európai politikai-gazdasági elit most lehetőséget kap az egyik legnagyobb, évtizedes gondja megoldására. Csökkentheti az EU hadiiparának lemaradását a hatalmas amerikai fegyvergyáraktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.