BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
GDP

Gazdasági átstartolás

2017.01.08., vasárnap 08:00

Az átstartolás a légi közlekedésben használt fogalom. Arra utal, mikor a leszállni készülő gép megszakítja a manővert, és teljes erővel ismét elemelkedik a talajtól. A magyar gazdaságot számos szempontból ezzel a manőverrel lehet jellemezni 2017-ben. Akár csak a két legfőbb gazdasági mutatót nézzük – vagyis a GDP-növekedést és az inflációt –, mindkettőnél egy erősebb elrugaszkodásra számíthatunk. A mögöttes mozgatórugó pedig közös: a rendkívüli módon emelkedő bérnyomás.

A munkavállalók már rég nem voltak ilyen kedvező helyzetben, mint idén. A kormányzat által elfogadott magas minimálbér-emelés és a garantált bérminimum emelése összenyomná a bérstruktúrát. Ezért a kevesebbet kereső dolgozók felemelték a hangjukat, béremelést követelve.

Próbálkozásuk sikerrel járhat: 2016. decemberi felmérések szerint a versenyszférában átlagosan akár 8 százalékkal is nőhet a bruttó bér. De miért hajlandóak a vállalatok hirtelen engedni az alulról jövő bérnyomásnak? A kulcs a munkaerőhiányban keresendő, amely kifejezéssel 2016-ban mind gyakrabban találkozhattunk. Ez a másik fő oka, hogy a cégek nincsenek túl jó alkupozícióban, hiszen ha meg akarják tartani a jó munkaerőt, a zsebükbe kell nyúlniuk.


A kormányzat ehhez némi segítséget is nyújt adócsökkentések formájában. Hogy ez valójában mekkora segítség lesz, az talán még sokáig vita tárgyát képezi majd. Jómagam már régóta emlegettem, hogy a munkavállalói oldal után ideje lenne a munkáltatói oldal adóteher-csökkentését is elkezdeni. Ez idéntől megvalósul, ráadásul nem egy egyszeri csökkentésről van csupán szó. A 2017-ben 5 százalékponttal csökkenő szociális hozzájárulási adó akkora megtakarítást jelenthet, ami önmagában 4,2 százalékos béremelésnek enged teret. Az általános béremelés ennél viszont magasabb dinamikát mutathat, ha hihetünk a felméréseknek. Akkor miként reagálnak majd a vállalatok az emelkedő költségekre? Én két egyszerűbb és egy nehéz megoldást látok.

A legegyszerűbb megoldást az árak emelése jelentheti. A legutóbbi felmérések szerint az iparvállalatok eladási árakra vonatkozó várakozása 2016 novemberében jelentősen megugrott, az elmúlt 25 hónapban csak egyszer volt ennél magasabb. A vállalatok a bérnyomással (és az emelkedő olajárral) hosszú idő után végre kaptak pár jó indokot az áremelésre. Ezzel el is érkeztünk az infláció átstartolásának témájához: 2016-tal véget ért az alacsony infláció időszaka, és idén ismét 2 százalék feletti számokat láthatunk. Az infláció ilyen mértékű megugrása az előző évi alacsony bázis, az ismét emelkedő olajár és a bérnyomás következménye. A jelenleg 2017-re várt átlagos 2,5 százalékos inflációt azonban inkább felfelé mutató kockázatok övezik.

Vállalati oldalról a másik lehetséges reakció a bérnyomásra a költségek csökkentése elbocsátások által. Ez egy munkaerő-hiányos környezetben talán kevésbé lesz fájdalmas. Hazánk hosszú éveken keresztül az olcsó, de képzett munkaerőről volt híres. Ez azzal járt együtt, hogy a termelés fejlesztése főként a bőséggel rendelkezésre álló munkaerőre, semmint a drága tőkefelhalmozásra támaszkodott. Ennek az eredménye az is, hogy alacsony az egy főre jutó termelékenység. A meginduló bérnyomás és a munkaerőhiány együttese talán elindíthatja azt a fejlődési láncot, melyben ismét a beruházások kerülnek előtérbe.

A vállalatoknak növelniük kell a hatékonyságukat, hogy az emelkedő bérkörnyezetben is versenyképesek maradjanak. Ez egyébként a nehezebb megoldás, ami azért a nagyvállalatoknak kevésbé okoz majd fejtörést. Utóbbiak könnyebben jutnak fejlesztési forráshoz, ráadásul a társasági adó csökkentése és egykulcsossá tétele is inkább nekik kedvez.

Elég magyaros megoldás, hogy a szekeret fogjuk most a ló elé, vagyis nem a termelékenység javulása hoz béremelést, hanem a bérnyomás kényszeríti ki a hatékonyság növelését. Mindazonáltal ezzel legalább elindul egy változás, míg a jelentős fiskális lazítás, a beruházások esetleges beindulása (plusz az újbóli uniós forrásözön) és az elkölthető jövedelem miatt bővülő fogyasztás a GDP-növekedést is átstartolásra kényszeríti. A tavalyi lassulás után idén akár a 3,5 százalékot is megközelítheti a teljesítmény. Mindez segítheti az átalakulási folyamatot, így talán bízhatunk benne, hogy az átstartolás sikeres lesz.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.