A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég kiadta a magyarországi székhellyel rendelkező biztosítókra vonatkozó zöldajánlását.  Az ajánlásban megjelenő klímakockázati felmérés vagy a klímastresszteszt – tekintettel a korábbi banki ajánlásra és az MNB közléseire – nem váratlan feladat, mégis kihívások elé állítja a biztosítási szektor szereplőit, de az ajánlás hangsúlyos része az is, hogy a klímaváltozás üzleti lehetőségeket is rejt a biztosítók számára.

Az ajánlás alapelve, hogy az arányosság elvével, vagyis a biztosítási tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban kell alkalmazni. Fontos pillére az ajánlásnak, hogy egy biztosítási csoport esetében maga a csoport és az egyes csoporttagok is alkalmazzák az ajánlásnak megfelelő elveket.

Az ajánlás négy specifikus célja 

Az ajánlás négy fő terület mentén fogalmaz meg a biztosítók felé javaslatokat és elvárásokat: üzleti modell és stratégia; vállalatirányítás; kockázatvállalási és -kezelési gyakorlatok; beszámolók és közzétételek. Az MNB ezek mentén várja el a biztosítóktól az önértékelés elvégzését, amely magában foglalja a feltárt hiányosságokat (gap analysis) és egy erre épített ambiciózus, de megvalósítható akciótervet. Ezt 2024. június 30-ig kell benyújtani az MNB-nek, 2025. január 1-jétől pedig az ajánlás egészét alkalmazni kell.  

Üzleti modellre vonatkozó elvárások 

Az MNB elvárja, hogy a biztosító beépítse a környezeti szempontokat és tényezőket a stratégiájába és az üzleti modelljébe. Az ajánlás javaslatot tesz rövid, közép- és hosszú távú klímakockázatok és lehetőségek azonosítására, valamint az üzleti stratégia szempontjából lényeges kockázatok, illetve az ezen kockázatok miatti sebezhetőség és a velük szembeni ellenálló képesség meghatározására, valamint a saját környezeti teljesítmény mérésére és javítására. Mindehhez az MNB ajánlja az ENSZ fenntartható biztosítási irányelveinek implementációját.

Vállalatirányítási elvárások

A vállalatirányítási rendszerrel kapcsolatban elvárás, hogy a biztosító vizsgálja a lényeges klímakockázatokat és azok potenciális hatásait. A klímakockázatokkal kapcsolatos célok beépítése a vállalati funkciókba, összehangolása a belső szabályzatokkal, az ezekhez szükséges humán- és pénzügyi erőforrások biztosítása és a teljesítménymutatókba történő beépítése is része az MNB ajánlásának.

Ennek része, hogy a biztosítónak átfogó tájékoztatást kell nyújtania a megfelelő háttérismeretekkel felruházott vezetők részére éves klímakockázati értékelés formájában, melynek részét képezi az MNB számára benyújtott akcióterv végrehajtásáról történő helyzetjelentés is. Ennek felelőse egy külön szervezeti egység, annak vezetője vagy egy klímakockázatok kezeléséért és kontrolljáért felelős vezető (ún. chief sustainability officer), aki rendszeresen beszámol a tevékenységéről az igazgatási, irányító- vagy felügyelőtestületnek (az igazgatóságnak). 

A biztosító kockázatvállalási és -kezelési gyakorlata

Az MNB ajánlja azt is, hogy a biztosítók rendszeres kvalitatív és kvantitatív elemzésekben értékeljék a klímakockázati kitettségeiket. Ezeknek az értékeléseknek be kell épülniük a biztosító kockázatkezelési rendszerébe, és meg kell jelenniük az ORSA- (saját kockázat- és szolvenciaértékelés) folyamatban és jelentésben is. Lényeges elvárás olyan belső irányelvek kialakítása is, melyek szabályozzák, hogy a klímakockázatok hogyan épülnek be a biztosítási folyamatba.

Az ajánlás szerint a fizikai kockázatok által leginkább érintett vagyonbiztosításoknál a biztosító támogassa ügyfeleit a kockázatok mérséklésében, az adaptációban és a fenti kockázatokkal szembeni ellenálló képesség növelésében (pl. előrejelző rendszerek üzemeltetésével, időjárási figyelmeztetésekkel, egészségprogramokkal).

Az MNB elvárja, hogy a biztosító termékjóváhagyási folyamata vegye figyelembe az ügyfelek befektetési termékekkel kapcsolatos, fenntarthatóságra vonatkozó esetleges célkitűzéseit is. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások esetében ajánlott olyan eszközalapok elérhetővé tétele, melyek eleget tesznek a vonatkozó EU-szabályozás legmagasabb kategóriájának (SFDR 9-es cikkely szerinti, „sötétzöld” alap) is. Továbbá javasolt a biztosító számára, hogy a klímakockázatokat is vegye figyelembe a befektetési döntések meghozatalánál.

A biztosítók feladatait szaporítja, hogy az ajánlás szerint előretekintő jelleggel, forgatókönyv-elemzések keretében ajánlott felmérni a működési kockázatokra ható, éghajlatváltozással kapcsolatos események kockázatát, és elvárt azokra kockázatcsökkentő eljárásokat kidolgozni. Emellett új elvárás, hogy a biztosító veszteségadat-gyűjtési tevékenysége az éghajlatváltozás által okozott, nem elhanyagolható nagyságú veszteségekre is kiterjedjen.

Közzétételi kötelezettségek 

Az ajánlás szerint a biztosítóknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a klímakockázatokkal kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésére. Ehhez megbízható adatok alapján lényegességi felmérést kell közzétenni, de javasolt egy átfogó fenntarthatósági jelentés közzététele is, legalább éves rendszerességgel. Elvárás továbbá, hogy a biztosítók iparági és fenntartható-nem fenntartható bontásban is tegyék közzé a kitettségeiket, és azt is, hogy a klímakockázatokat hogyan veszik figyelembe a befektetési politikában. Az MNB emellett jó gyakorlatként határozza meg a nem pénzügyi kimutatások készítését és publikálását is.

Az MNB biztosítókra vonatkozó zöldajánlása jelentős többletterhet ró a szektor vállalkozásaira, de alkalmazása lehetőséget ad a tényleges kockázatok felmérésére, porlasztására és csökkentésére, valamint az ügyfelek jobb kiszolgálására, és ekként üzleti érték teremtésére is. Minden előírás és „melegen ajánlás” felfogható púpként egy szervezet hátán, de jól alkalmazva ezeket az üzleti értékteremtés eszközeként is felfoghatók. A KPMG tapasztalatai szerint az MNB pénzügyi szférát érintő zöldajánlásainak efféle pozitív alkalmazása eddig mindig a hosszú távú értékteremtést szolgálta.