Növelheti az egészségügyi kiadásokat a klímaváltozás
Európában 2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a klímaváltozás, amelyek 97 százalékáért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research.
Az éghajlatban és a népességben várható trendeket és ezek összefüggéseit vizsgálta az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban az Allianz Research.
Az egészségügyi költségek 15 százalékkal emelkedhetnek a klímaváltozás és az elöregedés hatására
– írják a közleményükben.
Az Európai Bizottság klímaügyi oldalán közzé tette, hogy a változó éghajlat a meglévő betegségeket súlyosabbakká és hangsúlyosabbakká teheti a most tapasztalhatónál.
Az előrejelzések szerint a jövőbeli éghajlatváltozásnak az egészségre gyakorolt legfontosabb hatásai a következők lesznek:
- a nyári hőséggel összefüggő mortalitás (halál) és morbiditás (betegség) növekedése,
- a téli hideggel összefüggő mortalitás (halál) és morbiditás (betegség) csökkenése,
- a balesetek kockázatának növekedése a szélsőséges időjárási események (árvizek, tűzvészek és viharok) következtében,
- a betegségek, például a rágcsálók, víz vagy élelmiszer által terjesztett betegségek hatásának változásai,
- az egyes allergén pollenfajok, vírusok, kártevők és betegségek szezonális átrendeződése,
- az Európában újonnan megjelenő vagy újra felbukkanó állatbetegségek,
- az újonnan vagy újra megjelenő növénykárosítók
- és a levegőminőség változásával és az ózonnal kapcsolatos kockázatok.
Az Allianz Research kutatása szerint az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat az éghajlatváltozás tovább fogja növelni, főleg a globális társadalom elöregedése miatt.
Emelkedő egészségügyi költségek
2035-re a jelenlegi 130 millióról várhatóan 152 millióra emelkedik a 60 éves és annál idősebb európaiak száma, ami önmagában körülbelül 8,5 százalékkal emeli meg az egy főre jutó egészségügyi költségeket. A helyzetet azonban súlyosbíthatja az éghajlatváltozás, hiszen az aránytalanul nagyobb mértékben érinti éppen az idősebb korosztályt.
Az Európai Bizottság a klímaügyi oldalán úgy fogalmaz:
Európa idősödő népességét aránytalanul nagy mértékben sújtják a mozgáskorlátozottsággal összefüggő vagy egyéb egészségügyi problémák, ezért az idősek nagyobb hányada lesz kitéve az éghajlatváltozás hatásainak.
Az Allianz Research felméréséből kiderül, hogy a klímaváltozás 2000 és 2023 között már 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a kontinensen, amelynek 97 százalékáért (151 ezerért) a hőhullámok voltak felelősek. Mindezekkel együttvéve
a társadalmak elöregedése és a közvetlen klímakockázat együttes hatása uniós szinten átlagosan mintegy 12 százalékkal emeli meg az egészségügyi költségeket 2035-re.
A közlemény szerint az éghajlatváltozás közvetett hatásai – a stressz, a rossz alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága – hosszú távon ugyancsak hatnak a testi és mentális egészségre, s ez a fiatalokat is érinti.
Megoldást sürgetnek a munkahelyi hőstresszre
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) például megelőzési tervet dolgozott ki a munkahelyi hőguta és hőstressz megoldására. A MASZSZ a Fundacion 1 Mayo európai partnereként részt vett az AdaptHeat elnevezésű projektben, amely a hőségben végzett munka veszélyeire, illetve a védőintézkedések haladéktalan szükségességére hívja fel a figyelmet.
A tapasztalatok alapján azt várják a hazai szakszervezetek, hogy
készüljön egy a munkáltatók számára kötelező hőségprotokoll, valamint egységes, automatikusan aktiválódó mérőrendszer, amely jelzi egyebek között a veszély fokozatát és az adott helyzetben szükséges intézkedéseket
– nyilatkozta Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke.
A MASZSZ támogatja azt a nemzetközi javaslatot, amely szerint extrém időjárás idején meg kell adni a munkavállalóknak a munkavégzés jogának felfüggesztését anélkül, hogy ez bérkiesést okozna.
2035-re összesen 15 százalékkal is emelkedhet az egészségügyi költség
Az Allianz kutatása arra is kitér, hogy az extrém hőmérsékletek miatt csökken a szabad levegőn való mozgás, ami az elhízás növekedéséhez vezethet. Kiszámították, hogy
mindezek a kockázatok hosszú távon várhatóan lecsapódnak az egészségügyi költségek növekedésében, és 2035-re további 3 százalékot emelhetnek az egy főre eső kiadásokon.
A klímaváltozás kellemetlen velejárói közül a hőhullámok mellett az egészséget leginkább a légszennyezettség befolyásolja.
A kutatás alapján a 2021-as adatok szerint Magyarország dobogós volt a szennyezett levegő okozta elhalálozások 100 ezer főre jutó számában Európában. Hazánk hátrányos helyzetben van az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesszel küszködők statisztikája szerint is.
Az adatok alapján a kedvezőtlen adottságú országok közé sorolják Magyarországot, például szerepel az EU top4 országa között – áll a közleményben.
Hazánkban az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból, a többit a lakosság saját magának, közvetlenül finanszírozza, például magánegészségügyi biztosításon keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért fizetve
– hívta fel a figyelmet Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.
Az OECD statisztikája szerint Magyarországon a teljes lakosság több mint 90 százalékát érintette a 2022-es, két hétnél is tovább tartó hőhullám.
Volt idő, amikor a magánegészségügyi ellátás luxusnak számított. Ez a friss Allianz-jelentés azonban kijózanító bizonyíték arra, hogy a megelőzés és az ehhez kapcsolódó megfelelő magán-egészségbiztosítási tervezés mindenki számára szükségszerűvé vált, hogy megbirkózhassunk az egészségünket fenyegető egyre több kockázattal, és felkészülhessünk az egészségben eltöltött minél hosszabb éveinkre
– fogalmazott az Allianz szakembere.
Ajánlott videók
Hogy békülhet ki Trumppal Németország?
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.