Mutatjuk, miért szenved az olimpiákon a világ legnépesebb országa

India a világ legnépesebb országa 1,4 milliárd fővel, gazdasága két éve megelőzte Nagy-Britanniát a világ ötödik legnagyobbjaként és idén már a harmadik helyet is átveheti, miközben negyedik országként sikeresen küldött űrhajót a Holdra. India tehát ambiciózus, népességében, gazdaságában és technológiájában is jelentős szereplő a világon, ám mindezt nem tudta hozni a párizsi olimpián. Cikkünkben áttekintjük, hogy miért történhetett ez így.

Hogyan teljesít India a nyári olimpiákon?

India mindössze hat érmet nyert Párizsban, ami némiképp elmarad a 2021-es tokiói olimpián elért rekordjától, ahol is hét érmet zsebelt be.

Ez rettentően gyenge teljesítmény, ha megnézzük az Egyesült Államokat, amely úgy szerzett 126 érmet, hogy lakossága alig negyede az ázsiai országénak. A második legtöbb, 91 érmet szerzett ország az 1,3 milliárd fős Kína.

India a 71. helyen végzett az éremtáblázaton, lemaradva olyan jóval kisebb népességű országoktól is, mint Grúzia, Kazahsztán, Észak-Korea vagy Magyarország, amely végül a 14. helyre ért fel 19 éremmel.

Neeraj Chopra gerelyhajító ezüstöt, Aman Aman birkózásban, Swapnil Kusale és Manu Bhaker sportlövésben szerzett bronzérmet, továbbá India sportlövő és atlétikai csapatai is a harmadik helyen végeztek. Manu Bhaker két bronzérmet szerzett, amivel ő lett az első indiai nő, aki két érmet nyert ugyanazon az olimpián.

„Kétségtelen, hogy India alulteljesítő az olimpián és általában a globális sportágakban. Ha a népesség és az érmek arányát nézzük, valószínűleg ez a legrosszabb” – mondta Ronojoy Sen, aki India sporttörténetéről könyvet írt.

Miért szerepelt India ennyire rosszul a párizsi olimpiai játékokon?

India kiaknázatlan olimpiai potenciálja részben arra vezethető vissza, hogy az állam eddig nem fordított jelentősebb forrásokat a tehetséggondozásra és a megfelelő infrastruktúra biztosítására.

Az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió is arra használta a sportot, hogy a nemzeti történetüket gazdagítsa és helyet kapjanak a világpolitikai színtéren is. A legsikeresebb olimpiai nemzetek a tehetségeket már fiatal korukban felismerik és onnantól kezdve fejlesztik őket. Kínában a gyerekeket például attól a pillanattól kezdve edzik, hogy járni tudnak – mutatott rá Sen a CNN-nek.

Boria Majumdar sportelemző pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

India emellett sokkal kevesebb sportolót és segítő személyzetet küld az olimpiákra, mint sok más ország. Párizsba 117 indiai versenyző érkezett, szemben a közel 600 amerikaival.

A szakértők szerint az élelmezéssel és az egészségüggyel is alapvető problémák vannak Indiában. A globális éhínség index (Global Hunger Index) a 125 vizsgált országából a 111. helyre sorolta tavaly Indiát, ami azt jelenti, hogy 

Ezek a tényezők ugyancsak akadályozzák a fejlődést és már gyermekkortól csökkentik a sportolási lehetőségeket.

A jó olimpiai szereplésben hátráltató tényező még India patriarchális társadalma is, melyben a nők kevésbé kapnak esélyt a sportolásra a férfiakhoz képest és ha igen, akkor is szexista támadásokkal kell szembesülniük. Sakshi Malikot birkózót például, aki bronzérmet szerzett a 2016-os riói olimpián, gyermekkora óta azzal bántják, hogy lányként semmi helye nincs egy férfi sportágban. 

Remény India sporttehetségeinek, növekvő konkurencia a világnak

A kontinensnyi ország sportkedvelői számára azonban felcsillant a reménysugár, Narendra Modi miniszterelnök 2018-ban ugyanis programot indított a sportkultúra felélesztésére azzal a céllal, hogy találják meg és gondozzák az ígéretes fiatal tehetségeket. Emellett a vállalatok is egyre nagyobb összegeket fektetnek sporttámogatásra. 

Modi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly Mumbaiban tartott éves ülésén pedig arról beszélt, hogy India pályázik a 2036-os nyári olimpia megrendezésére, ami szintén az indiai sport fejlesztésére irányuló eltökéltséget mutatja.