Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza:
„Bízzunk abban, hogy az Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése teljesül, de egy kissé pesszimistább vagyok, mert egyre nagyobb kockázatok övezik a célt. Három százalék alatti növekedésre számítok az idei évben a kukoricatermésben várható kiesés, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztás közötti korreláció fellazulása, vagyis a fehéredés miatt. Ráadásul a globális lassulás is kockázatot jelent. Eddig azt láttuk, hogy a GDP-t érdemben a nettó export növelte éves alapon, terelési oldalon pedig az ipar és az építőipar bővült. Az építőipar ki fog esni a növekedésből a csökkenő megrendelésállomány miatt, amit felhasználási oldalról a javuló fogyasztói bizalom kissé ellensúlyozhat.”
Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza:
„Egyre nagyobb az ellenszél, de talán elérhető lehet a kormány növekedési várakozása. Van még tartalék a gazdaságban ahhoz, hogy meglegyen a 3 százalék, így várhatóan statisztikai hibahatáron belül lehet a növekedés a kormány céljához képest. A kínai gazdaság lassulásának globális hatása kockázatot jelent, ahogyan a hazai mezőgazdaság teljesítménye is. Az is kérdés, hogy mennyire állt helyre a magyar lakossági bizalom. Egyelőre ugyanis inkább a gazdaság fehéredése miatt jobbak a kiskereskedelmi számok, és nem a fogyasztás beindulása az oka ennek. Az idei utolsó negyedévben már lassulhat a bővülés, mert a hitelpiaci élénkülés és a beruházások hiányoznak, ami a jövő évi növekedés miatt aggasztó.”
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza:
„Az első fél év növekedési adatai alátámasztják várakozásunkat, amely szerint az idei évben veszít lendületéből a hazai gazdaság. Tavaly több egyszeri hatás is felfelé húzta a GDP-bővülési ütemet, e hatások fokozatos kifutásával (választásokhoz kapcsolódó fejlesztések, EU-források intenzív felhasználása) a GDP-dinamika fokozatosan a potenciális szinthez közelít. A 2,8 százalékos éves prognózisunk kissé alacsonyabb, mint a kormány hivatalos előrejelzése, az eltérés azonban nem jelentős. A fokozatosan élénkülő belföldi fogyasztás részben ellensúlyozhatja a beruházások jelentős dinamikavesztését, ez azonban várhatóan csak arra lesz elegendő, hogy az éves GDP-növekedési ütemet 3 százalék körül, kissé e szint alatt tartsa.”
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője:
„A 3 százalékot meghaladó GDP-növekedési ütem nem elérhetetlen idén, de több mint egy karnyújtásnyira van. A magyar gazdasági növekedéshez jelentősen hozzájárulnak az exportra termelő vállalatok. Így ha beigazolódnak a kínai gazdaságot övező félelmek, azaz valósággá válik a kínai „hard landing” – ennek következtében hirtelen szűkülni kezdenének azok a piacok, amelyeken a magyar exportőrök megjelennek –, az nagyot fékezhet a magyar gazdaság lendületén. A beruházásokat továbbra is pörgetheti az EU-pénzek felhasználása, azonban már kisebb hatásfokkal, mint tavaly. Összességében megközelítheti a 3 százalékot a GDP növekedési üteme idén, de a kockázatok egyértelműen a lassulás irányába mutatnak.”
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke:
„Valószínűleg nem érhető el a kormány növekedésvárakozása, miután a tavalyi EU-s pénzeső nem ismétlődik meg idén, jövőre pedig még jobban visszaesik az uniós források felhasználása. Valójában a beruházások növekedése áll meg az idei évben – ami 2013-ban és tavaly erősítette a gazdaságot –, és enyhe csökkenés is elképzelhető. A fogyasztás azonban gyorsulhat a tavalyi évhez képest, részben az alacsony infláció miatti reáljövedelem-növekedés, részben pedig a devizahiteles elszámolás miatt, ami sokaknak fellélegzést, biztonságosabb törlesztési pályát hozhat. A kivitel egyelőre jól teljesít, így a nettó export támogathatja a növekedést, így összességében 2,7 százalékkal nőhet a GDP ebben az évben.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.