Elérhető-e a kormány idei növekedési várakozása? Szakértők válaszolnak

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza:
„Bízzunk abban, hogy az Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése teljesül, de egy kissé pesszimistább vagyok, mert egyre nagyobb kockázatok övezik a célt. Három százalék alatti növekedésre számítok az idei évben a kukoricatermésben várható kiesés, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztás közötti korreláció fellazulása, vagyis a fehéredés miatt. Ráadásul a globális lassulás is kockázatot jelent. Eddig azt láttuk, hogy a GDP-t érdemben a nettó export növelte éves alapon, terelési oldalon pedig az ipar és az építőipar bővült. Az építőipar ki fog esni a növekedésből a csökkenő megrendelésállomány miatt, amit felhasználási oldalról a javuló fogyasztói bizalom kissé ellensúlyozhat.”

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza:
„Egyre nagyobb az ellenszél, de talán elérhető lehet a kormány növekedési várakozása. Van még tartalék a gazdaságban ahhoz, hogy meglegyen a 3 százalék, így várhatóan statisztikai hibahatáron belül lehet a növekedés a kormány céljához képest. A kínai gazdaság lassulásának globális hatása kockázatot jelent, ahogyan a hazai mezőgazdaság teljesítménye is. Az is kérdés, hogy mennyire állt helyre a magyar lakossági bizalom. Egyelőre ugyanis inkább a gazdaság fehéredése miatt jobbak a kiskereskedelmi számok, és nem a fogyasztás beindulása az oka ennek. Az idei utolsó negyedévben már lassulhat a bővülés, mert a hitelpiaci élénkülés és a beruházások hiányoznak, ami a jövő évi növekedés miatt aggasztó.”

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza:
„Az első fél év növekedési adatai alátámasztják várakozásunkat, amely szerint az idei évben veszít lendületéből a hazai gazdaság. Tavaly több egyszeri hatás is felfelé húzta a GDP-bővülési ütemet, e hatások fokozatos kifutásával (választásokhoz kapcsolódó fejlesztések, EU-források intenzív felhasználása) a GDP-dinamika fokozatosan a potenciális szinthez közelít. A 2,8 százalékos éves prognózisunk kissé alacsonyabb, mint a kormány hivatalos előrejelzése, az eltérés azonban nem jelentős. A fokozatosan élénkülő belföldi fogyasztás részben ellensúlyozhatja a beruházások jelentős dinamikavesztését, ez azonban várhatóan csak arra lesz elegendő, hogy az éves GDP-növekedési ütemet 3 százalék körül, kissé e szint alatt tartsa.”

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője:
„A 3 százalékot meghaladó GDP-növekedési ütem nem elérhetetlen idén, de több mint egy karnyújtásnyira van. A magyar gazdasági növekedéshez jelentősen hozzájárulnak az exportra termelő vállalatok. Így ha beigazolódnak a kínai gazdaságot övező félelmek, azaz valósággá válik a kínai „hard landing” – ennek következtében hirtelen szűkülni kezdenének azok a piacok, amelyeken a magyar exportőrök megjelennek –, az nagyot fékezhet a magyar gazdaság lendületén. A beruházásokat továbbra is pörgetheti az EU-pénzek felhasználása, azonban már kisebb hatásfokkal, mint tavaly. Összességében megközelítheti a 3 százalékot a GDP növekedési üteme idén, de a kockázatok egyértelműen a lassulás irányába mutatnak.”


Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke:
„Valószínűleg nem érhető el a kormány növekedésvárakozása, miután a tavalyi EU-s pénzeső nem ismétlődik meg idén, jövőre pedig még jobban visszaesik az uniós források felhasználása. Valójában a beruházások növekedése áll meg az idei évben – ami 2013-ban és tavaly erősítette a gazdaságot –, és enyhe csökkenés is elképzelhető. A fogyasztás azonban gyorsulhat a tavalyi évhez képest, részben az alacsony infláció miatti reáljövedelem-növekedés, részben pedig a devizahiteles elszámolás miatt, ami sokaknak fellélegzést, biztonságosabb törlesztési pályát hozhat. A kivitel egyelőre jól teljesít, így a nettó export támogathatja a növekedést, így összességében 2,7 százalékkal nőhet a GDP ebben az évben.”